Bumbuli ének

Hallottam, hogy a gyerek "bumbulizik", hát megkérdeztem, mi ez? Kiderült, ezt szokták énekelni, ha valakinek a csoportban szülinapja van. Íme:

Egy icike-picike medvebocs
édesanyjára sose hallgatott.
Hiába mondta te kis Bumbuli,
ne menj a háztól messze játszani!

Bumbuli csak ment,
cammogva lépked,
játszva már messze jár.
A gyomra korgott
Bumbuli morgott
hazafelé indult már.

Indult jobbra,
indult balra,
nincs sehol az út.
Este van már,
sírva sétál,
Hold az égre fuss.

Nini ott egy kis ház
Bumbuli vigyázz,
fuss haza gyorsan már!
Tudjuk, hogy máskor
nem mész a háztól,
hol anyukád sírva vár!

A végén pedig a újabb sorokkal toldják meg az éneket...

...hol apukád sírva vár,
hol a ... sírva vár!

A felsorolásnál a családtagokat mondjuk, akikkel együtt lakik az ünnepelt (anya, apa, nagyszülők, testvérek).
(óvó néni)

Karácsony

Karácsonyra készülődve, megütötte a fülem egy újabb versike, íme:

Karácsonykor akárhogyan fúj a szél,
kisfenyőfa, nagyfenyőfa útra kél,
nincs sziromból friss virága,
mégis díszes minden ága.
annak aki jó,
küldi Télapó!

Karácsonyra várva...

Mikulás után következik a Karácsony, amit szintén nagy örömmel várunk.
Készülünk ajándékkal, verssel, énekkel, díszítgetjük a csoportszobánkat, gyertyát gyújtunk, karácsonyi zenét hallgatunk.
Mivel a karácsonyi játékokat a Mikulás már meghozta, december 20-án, délelőtt közösen a többi csoporttal megünnepeljük a Karácsonyt. Minden csoport elmondja a saját versét, elénekli a saját énekét, közösen is énekelünk, majd megnézünk egy karácsonyi műsort.
Ezen a napon szép ruhába jöjjenek a gyerekek, szívesen fogadunk süteményt, üdítőt, karácsonyi zenei CD-t.
Karácsonyi versünk a következő :

Donászy Magda: Áll a fenyő..

Áll a fenyő az erdőben,
zöld ruhában, ünneplőben.
Tél van, ága csupa hó,
ráfújta a Télapó.
Télen havas minden ág,
erdőn, réten nincs virág.
Csak a fenyő ünnepel,
Zöld ágain hólepel.

Ennek a versnek a kapcsán el kellett mesélnünk a gyerekeknek, hogy akkor, amikor ezt a verset írták, még télen mindig esett a hó. Sajnos a mostani időben már csak szeretnénk, hogy essen a hó.

Téli versek

Még egy mogyorós verset tanultunk a középsősökkel, lehet, hogy a kicsik is ellestek valamit belőle:

Móricz Zsigmond: Jó a ropogó...

Jó a ropogó
piri mogyoró.
Mackó uram szereti,
bokrában felkeresi.
Egy tenyere tele vele,
A másikkal úgy csap bele.
Meghámozza lám, lám
és bekapja hám, hám.
Ha teleszed egy mancsot,
vígan eszi és csámcsog.
Jó a ropogó
piri mogyoró !


A Mikulásnak nemcsak énekeltünk, de verseket is mondtunk neki.
Kiscsoportosok verse:

Donászy Magda: Télapó ünnepén...

Tipp-topp, tipp-topp,
ki jön a nagy hóban?
Kipp-kopp, kipp-kopp,
ki van az ajtóban?
Itt van már a nagyszakállú Télapó,
Csupa hó!
Puttonyában dió, mogyoró.
Csitt-csatt, csitt-csatt,
örül a sok gyermek,
hipp-hopp, hipp-hopp,
Télapó itt termett.
Mit hozott a nagyszakállú Télapó?
Csupa jó!
Puttonyában dió, mogyoró !

Középsősök verse:

G.Szabó László: Télapó várás...

Eső szitál, hull a hó,
hol késel még Télapó?
Lásd együtt a sok gyerek,
várja, lesi léptedet.
A melegben ülni jó!
Átfázhattál Télapó.
Érezd otthon itt magad,
jöjj be, rakd le zsákodat.
Csevegj velünk, jót pihenj,
mi könnyítünk terheden.
Hagyd itt, amit rejt a zsák,
komótosan menj tovább!

Diók és mogyorók

Nemcsak az almáról tanultunk verset, hanem a dióról és a mogyoróról:

Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,

csak Dióbél bácsi.

Ha rácsapsz a dióhéjra,
kinyílik a csontkapuja,
és cammogva előmászik
vén Dióbél bácsi,
csak a szádat tátsd ki.

Szalai Borbála: Mogyorót szedtem

Zöld erdőbe mentem,

mogyoróra leltem.
Ettem is, szedtem is,
megtömtem a zsebem is.
Ami pedig ottmaradt,
mókusoknak hagytam azt.

Télapó itt van

Olyan természetes dolog, hogy az már fel sem tűnik, hogy a gyerekek hetek óta a "Télapó itt van"-t éneklik. Nyilván mindenki hozta magával otthonról is ezt az "örökzöldet", ha szabad ilyen szófordulattal élni, de azért az ovi is kellőképpen megerősítette őket tudásukban. A Télapót pedig bizony várni és hívni kell.

Télapó itt van, hó a subája,
Jég a cipője, leng a szakálla.
Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.

Két szarvas húzta, szán repítette,
Gömbölyű zsákját százfele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák, piros alma, aranyág.

(Gyermekdal – Donászy Magda)

Csiga-biga..., Cicukám.., Szólj síp, szólj...

Október első hetében énekelgettük: Csiga-biga told ki szarvadat - kezdetű dalt, amit többen is ismertek. Szó-mi hangok vannak benne és így szól egészében:
Csiga-biga told ki szarvadat,
ha nem tolod összetöröm házadat.
Az énekkel egybekötve elmutogattuk a dal tartalmát.

Ugyanebben a hangnemben szól a cica keltegető dalunk:
Cicukám kelj fel, itt a jó tejfel...

A középsőseinkkel is énekeltünk és elmutogattunk egy dalt, ugyanezzel a hangkészlettel:
Szólj síp, szólj!.... és a sípkészítést mutogatjuk a dal közben.
Forró vízbe teszlek,
onnan is kiveszlek.
Kerék alá teszlek,
onnan is kiveszlek.
Szólj síp, szólj !

Fésüs Éva: Sündisznócska; ...és egyebek

Nagyon örültünk, amikor először tornázgattunk a gyerekekkel és kiderült, hogy a bölcsiből több mondókát is hoztak magukkal:
járáskor:
Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs..
törzshajlítás jobbra, balra:
Fújja szél a fákat, letöri az ágat, reccs..
A többi mozgásos mondókát utána tanultuk.
futáskor:
Fussunk, szaladjunk, had lobogjon a hajunk...
ugráláskor:
Ugráljunk, mint a verebek, rajta gyerekek...
lovacskázásnál (futás magas térdemeléssel):
Gyí te paci, gyí te ló, gyí te Ráró, hóhahó...

A középső csoportosainknak is van egy sünis verse, amit lehet, hogy a kicsik is mondogatnak.

Fésűs Éva : Sündisznócska

Tegnap korán esteledett,
sündisznócska ágyat vetett.
Ágyat vetett az avarba,
kicsinyeit betakarta.
Fújhat a szél szakadatlan,
melegít a puha paplan.
Jó a puha földi fészek,
aludjatok kis tüskések.

Áspis, kerekes...

Egy újabb tapsoló, amit a reggeli öltöztetés közben csíptem el. Íme:

Áspis, kerekes,
Úti füves, leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs.