Sajnos nem esett a hó, ezért nem tudunk még "havas" verset tanulni. Viszont hideg van és néha fázunk, amire van egy vers, amiben megtudjuk, hogy mit csináljunk, ha fázunk:
Kányádi Sándor : Aki fázik...
Aki fázik vacogjon,
fújja körmét, topogjon.
Földig érő kucsmába,
nyakig érő csizmába.
Burkolózzék bundába,
bújjon be a dunyhába,
üljön rá a kályhára,
mindjárt megmelegszik.
Az énekünk témája is a hideg:
Ácsorogjunk, bácsorogjunk,
tetőfával tüzet rakjunk,
Sej meg is melegedjünk.
Sej meg is melegedjünk
Énekléssel egybekötve ezt el is mutogatjuk: nagy körben állunk,
első sor: helyben járás,
második sor: tűzrakás mutogatása,
harmadik sor: kezünket előre tartva a kör közepe felé lépkedünk, majd vissza.
Egy mondókát is mondogattunk, amire tapsoltunk, ujjunkat ütögettük fejhez, térdhez....
Jákobnak volt hat fia,
mind a hat csizmadia.
Simi, Samu, Sámuel,
Dini, Dani, Dániel.
Tegnap egész este az ácsorgós versikét hallgattam... majd pedig Jákobnak fiait... :)
VálaszTörlés